Magyarország munkaerőpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül, különösen a külföldi munkavállalók foglalkoztatását illetően. A feldolgozóipar, a gépgyártás és a vendéglátás területén kialakult munkaerőhiány már olyan mértékűvé vált, hogy az ország versenyképességét is veszélyezteti. A szakértők becslései szerint mintegy 500 ezer munkavállaló hiányzik a hazai piacról, ami a külföldi tőke beáramlásával és az új beruházások megjelenésével még inkább érzékelhetővé válik.
A vendégmunkások foglalkoztatásának szabályozása folyamatosan változik. Jelenleg is kidolgozás alatt áll olyan törvénytervezet, amely egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatását. A kormánnyal stratégiai partnerségben álló vállalkozások, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósítók egyszerűsített eljárás keretében alkalmazhatnak külföldi dolgozókat, ha bizonyítani tudják, hogy az adott munkakört magyar munkavállalóval nem sikerült betölteni.
Az egyszerűsített munkaerő-toborzás lehetősége azonban nem jár együtt a könnyebb letelepedéssel. A vendégmunkások esetében a tartózkodási engedély hosszabbítással együtt sem haladhatja meg a három évet, ezt követően pedig el kell hagyniuk az országot, mielőtt újabb kérelmet nyújthatnának be. Ez alapvetően megváltoztatja a korábbi gyakorlatot, ahol a hosszabb ideje Magyarországon dolgozó külföldiek könnyebben kérhettek letelepedési engedélyt.
A külföldi munkavállalók nemzetiségi összetétele is folyamatos átrendeződést mutat. Míg korábban az ukrán dolgozók számának növekedése volt jellemző, addig az elmúlt időszakban ez a tendencia lelassult. Helyettük egyre több filippin, indonéz és kirgiz munkavállaló érkezik hazánkba. A statisztikák szerint nagy számban szerepelnek román és szlovák állampolgárok is, ám a valóságban ezek jelentős része erdélyi vagy felvidéki magyarokból áll.
A munkaerő-kölcsönző cégek számára komoly kihívást jelent új küldő országok bevonása a folyamatba. Az előkészítési időszak során részletesen meg kell vizsgálni mind a magyar, mind pedig a küldő ország jogszabályi környezetét. Ez magában foglalja az idegenrendészeti előírásokat, a munkajogi szabályozást és számos adminisztratív részletet. Nincs kész séma vagy útmutató arra vonatkozóan, hogyan kell egy új nemzet munkavállalóit bekapcsolni a magyar munkaerőpiacba, ezért minden HR-szolgáltatónak saját maga kell megtalálnia a megfelelő megoldásokat.
Az egyszerűsített eljárás bevezetése ellenére a kormányhivatalok szerepe továbbra is fontos marad. Bár bizonyos esetekben nem szükséges szakhatósági állásfoglalás, a foglalkoztatók csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha előzetesen jelezték munkaerőigényüket és bebizonyosodott, hogy magyar állampolgárságú jelentkezőt nem találtak a pozícióra. A tartózkodási engedély hosszabbítás szabályait részletesen bemutató elemzés rávilágít arra, hogy a vendégmunkások esetében szigorúbb időbeli korlátokkal kell számolni, mint más kategóriákban.
A szakértők véleménye szerint nem várható, hogy a megengedett tizenöt országból egyszerre tömegesen érkeznének munkavállalók. A tapasztalatok inkább azt mutatják, hogy két-három fő küldő ország alakul ki, ahonnan jelentősebb létszámban érkeznek dolgozók. Emellett lehetnek kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó fókuszországok, de általában kevesebb nemzetből, nagyobb számban érdemes munkaerőt toborozni a folyamatok hatékonysága érdekében.
