A magyar munkaerőpiac előtt álló legnagyobb kihívások egyike napjainkban az, hogy miként lehet biztosítani a külföldi működőtőke beáramlása nyomán létrejövő munkahelyek betöltését. Az elmúlt egy évben közel 30 ezer új munkahely jött létre országszerte a kiemelt ipari beruházások révén, ami egyszerre jelent óriási lehetőséget és komoly fejtörést a magyar gazdaság szereplői számára.
A kérdés súlyát fokozza, hogy Magyarországon jelenleg 4,1 százalék körül alakul a munkanélküliségi ráta, amely szakértői becslések szerint 2024-re akár 3,1 százalékra is csökkenhet. Ez gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent, így a belföldről mobilizálható munkaerő-tartalék szinte teljesen kimerült. Az előrejelzések szerint az elkövetkező két évben mintegy 500 ezer új munkavállalóra lenne szükség, ennek azonban csak töredéke, körülbelül 100-150 ezer fő biztosítható hazai forrásból.
Regionális szinten különösen látványos a helyzet Hajdú-Bihar vármegyében, ahol Debrecen és térsége közel 11 ezer új munkavállalót vár a beruházások megvalósulását követően. Bár a vármegye munkaerő-tartaléka magasabb az országos átlagnál, ez sem elegendő a felmerülő igények kielégítéséhez. Hasonló tendenciák figyelhetők meg Bács-Kiskun vármegyében is, ahol mintegy 5500 dolgozóra lesz szükség, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében közel 3000 új munkahely létesül.
A munkaerőpiaci versenyképesség fenntartása érdekében elengedhetetlenné vált a külföldi munkavállalók érkezése hazánkba. A minősített munkaerő-kölcsönző cégek szabályozott keretek között biztosíthatják az EU-n kívüli országokból érkező dolgozók foglalkoztatását. Jelenleg több mint 77 ezer külföldi munkavállaló dolgozik Magyarországon, elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban, valamint az elektronikai és autóipari szektorokban.
Az iparágakat tekintve a legnagyobb beruházások az akkumulátorgyártás, a villamos berendezések előállítása és a járműipar területén zajlanak. Ezek a fejlesztések elsősorban mérnökökre és betanított fizikai munkásokra támaszkodnak, de már a kivitelezési fázisban is jelentős létszámigény mutatkozik az építőiparban. A szakemberhiány különösen súlyos bizonyos területeken – folyamatos a keresés hegesztőkre, CNC szakemberekre, targoncásokra és nehézgépkezelőkre.
A jelenlegi gyakorlat szerint főként filippin munkavállalók érkeznek nagyobb számban Magyarországra, de rajtuk kívül kirgiz, indonéz, kazah, vietnámi és mongol dolgozók is jelen vannak már a munkaerőpiacon. Az elmúlt másfél évben körülbelül 6000 filippínó munkavállaló érkezett hazánkba minősített kölcsönző cégeken keresztül. A tapasztalatok szerint körükben rendkívül alacsony, mindössze öt százalék körüli a fluktuáció, ami éles ellentétben áll a magyar munkavállalók körében tapasztalható, jóval magasabb mobilitással.
A külföldi beruházók számára kulcsfontosságú szempont, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű munkaerőt találjanak az adott országban. A munkaerőhiány olyan mértékű bizonyos szektorokban, hogy a vállalatok kénytelenek egymástól elcsábítani a dolgozókat, ami tovább növeli a fluktuációt és nehezíti a stabil munkaerő-állomány kialakítását. A minősített munkaerő-kölcsönzők szerepe ezért várhatóan tovább erősödik a következő időszakban, hiszen nélkülük akadozhatnak a már elindult fejlesztések és veszélybe kerülhetnek a jövőbeli beruházások is.
